Önkormányzat

Önkormányzat

Intézmények

Intézmények

Szolgáltatások

Szolgáltatások

Teleplésünkről

Településünk története évezredekre nyúlik vissza, hiszen az itt talált kő-, bronz- és honfoglaláskori leletek erről tanúskodnak.

A történelem viharai is nyomon követhetőek a leírásokból, de akadnak szép számmal érdekességek is. Vannak olyan elődeink, akikre ma is felnézhetünk és büszkék lehetünk, hiszen sokat tettek falunk előrehaladásáért.
A falu neve az ótörök "berendi" népnévből származik, s "megadta magát" jelentéssel bír. Minden bizonnyal a honfoglaló magyaroknak behódolt őslakókról van szó. Egyik legismertebb birtokosa az a Madách család, amelyikből Az ember tragédiájának írója, Imre származik. Itt volt földbirtoka a Mocsáry családnak is, mely Antalt, Nógrád megye kiváló monográfusát adta.
Az internet segítségével folyamatosan szeretnénk tájékoztatni az érdeklődőket a mindennapjainkat érintő eseményekről, közügyekről, közérdekű információkról.

Képgalériánkban bemutatjuk nevezetességeinket, tudósítunk kulturális és közéleti eseményeinkről.
E rövid bevezető után bízom abban, hogy sikerült felkelteni érdeklődését községünk iránt. Amennyiben még Ön nem járt nálunk, reméljük személyesen is üdvözölhetjük Borsosberényben.
Gere Rita
polgármester
Borsosberény község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.
Megközelíthetősége
Budapesttől mintegy 70 kilométerre északra található a 2-es számú (európai számozása E77) főútvonalon. Balassagyarmattól hozzávetőleg 17 kilométerre délnyugatra, a parassapusztai határátkelőtől pedig 15 kilométerre délkeletre helyezkedik el a Börzsöny hegység északkeleti lábánál.
Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác–Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A helyi vasútállomás Diósjenő és Nagyoroszi között található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál és az Ipoly völgyében vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala.
Története
A település környéke már a kőkorban is lakott volt, kő- és bronzkori leletek is előkerültek a község határában.
A község nevében a Berény utótag kabar törzsnévből keletkezett.
Első okleveles említése 1393-ban történt, amikor a Losonczy család volt a település birtokosa.
1470-ben Mátyás király Madách Lászlónak és Jánosy Gáspárnak adományozta a községet a csehek elleni hadjáratban szerzett érdemeik elismeréseként.
A 16. század közepétől Borsosberény is a török hódoltság területéhez tartozott, a török adóösszeírások több török birtokosának nevét is említik: 1587-ben például Rizván Divane drégelyi török vitézé volt. A török hódoltság időszakában nagyrészt elnéptelenedett a falu, népessége a 18. században növekedett meg jelentősen.
A falu további birtokos családjai voltak a századok folyamán: a Tihanyiak a 18. századtól, Ócsai Baloghok, a váci püspökség, Bartakovichok, a Tengeliczi Gindlyek, és a Mocsáryak, akik egészen 1945-ig birtokosok voltak a faluban. 1909 és 1945 között a Mikszáth család is birtokos volt a településen, a szomolyapusztai birtok a magyar nemzet ajándéka volt Mikszáth Kálmánnak negyvenéves írói jubileuma alkalmából.
A faluhoz tartozó Szomolyapuszta a középkorban önálló település volt, 1274-ben a Johannita Lovagrendnek önálló rendháza volt itt, ami azonban a századok folyamán teljesen elpusztult.
A török hódoltság korában Mahmud Bin Iltsi, majd Boszna Hasszán török birtokosait említik.
Katolikus temploma 1728 és 1730 között épült. Az egyik kúriát 1826-ban Tihanyi Tamás építtette, majd később a Mocsáryak tulajdonába került. A másik kúriát Bartakovich Ágoston építtette. A vasút 1909-re épült ki.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Nevezetességei
18. századi római katolikus templom
1826-ban épített Tihanyi-Mocsáry kúria
A falutól nyugatra lévő hegyek a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak
Borsosberény tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is